Nemzetköziesítünk 5.
Felsőoktatási intézmények nemzetköziesítési jó gyakorlatai
A koronavírus-járvány a felsőoktatási intézmények működését, az oktatási és kutatási tevékenységeket és a nemzetközi kapcsolatokat is alapvetően megváltoztatta.
Nehezen megjósolható, hogy ennek következtében milyen lesz a felsőoktatás nemzetköziesítésének jövője, de fontos, hogy beszéljünk arról, hogyan lehet alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez; hogyan vigyünk véghez gyors intézkedéseket, amikor arra van szükség; és hogyan alakítsuk át a terveinket, prioritásainkat hosszú távon egy ilyen bizonytalan időszakban.
A felsőoktatási intézményeknek gyorsan és hatékonyan kellett reagálniuk a járványhelyzet okozta kihívásokra. Milyen szervezési és módszertani tapasztalatokat szereztek a távoktatás időszakában az egyetemek? Hogyan alakult a nemzetközi hallgatók helyzete a COVID-19 járvány ideje alatt? Milyen újfajta lehetőségek kínálkoznak most a nemzetközi hallgatók toborzására?
Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a kötetben szereplő interjúalanyokkal, akik aktív szerepet vállaltak az elmúlt időszak kihívásainak kezelésében. Felismerték, hogy a járvány egyben lehetőség is, hiszen az újfajta együttműködési formáknak, a hatékony kommunikációnak és a digitális megoldásoknak köszönhetően az egyetemek nemzetköziesítési tevékenységei továbbfejleszthetők.
Az itt bemutatott intézményi jó gyakorlatok mások számára is inspirálóak lehetnek, és segítséget nyújthatnak az egyetemek munkatársai számára akár a hosszú távú, stratégiai tervek kidolgozásában, akár a napi menedzsment feladatok ellátásában.
Az interjúk készítésében közreműködtek:
Czók Brigitta, Farkas Zsuzsanna, Gáll Bence Benedek, Győrpál Zsuzsanna, Kiss-Némethy Nóra, Szabó Adrienn, Tóth Bianka
Az 1. kötet ide kattintva elérhető >>
A 2. kötet ide kattintva elérhető >>
A 3. kötet ide kattintva elérhető >>
A 4. kötet ide kattintva elérhető >>